küzdelmek, megoldások, tavasz!

Általában panaszkodni, sírni szoktam, amikor sok-sok teher nyomja koponyámat. Nem kívülről, fondorlatos módon az élet befészkel belülre, szemnkön, flünkön, tapintásunkon át, bent felkavar, mi igyekszünk szépen elkendőzni (nesze neked civilizáció), aztán elemi erővel kicsordul bentről, neki a koponyánk falának. Nehéz dolog, mert kiengedni sokkal nehezebb, mint belül összegyűjteni. Az élet gondoskodik arról, hogy leterheljen, különösen ha élünk benne. Átverések, hazugságok, ellentmondások. Nehéz dolog ép ésszel szétbogozni azt a számtalan kognitív disszonanciát anélkül, hogy szörnyű gondolatok kényelmének kísértésébe ne esnénk.

Mindezt még nehezebb civilizáltnak hívott keretek között. A civilizáció hozza a fogalmi zavarokat, gátolja az emberből jövő kiáltások kitörését, helyette ostoba pótcselekvésekre ingerel. Ahogy Örkény portásából sok-sok év monoton munka után egyszer kitör a „semmiből a semmibe tartás” filozófiája, abban a pillanatban elveszíti társadalmi helyét. Amint valaki túl hangosan, túl őszintén nyilatkozik meg, minél húsbavágóbb igazságot mond ki, annál elemibb erővel taszítja ki a békés pocsoja magából. A hivatalos megoldás általában kétszínű beleegyezést vár el, keveri a fogalmakat, összemossa az agressziót a tiltakozással, a haragot az idegességgel, pátoszos baromságokkal traktálja mindenki az origóban álló kiborult embert, aki ezek után még érezze magát szerencsétlen bűnösnek. Nehéz józannak maradni úgy, hogy tényleg ne essünk át a ló valamelyik oldalára. Meg kell tanulni az életet, és ez nem könnyű. Nincs mese. De szerintem akkor is jobb a valóságban élni, mint civilizált géppé avanzsálódva.

Most azért nem állnak olyan rosszul a dolgok. Örvendetes, amikor a gyűlő fellegek között valahogy mégis sikerül átlendülni. Van pár kellemetlen nap, de az élet utat tör azért magának, a kimondott igazságok pedig sokkal édesebbek, mint a kimondatlan mérgek. Nietzsche azért tudott, érzett egyet s mást, hiába ragaszkodott kényszeredetten ostoba, gyötrelmes axiómákhoz. Nehéz ezt-azt leharcolni, nem is veszélytelen, de ügyes gyakorlattal hosszú távon bizony megéri. És ez még erőt is ad a továbbiakhoz, ami jó.

Süt a nap, nyílnak a virágok és csicseregnek a madarak! Örüljünk együtt a tavasznak. Lehet benne örömöt találni, megmozgatni a csontjainkat. Kell is. Aztán lehet tovább dolgozni a dolgainkon. Én példál félig már megoldottam korábbi bejegyzéseim automatikus reposztolását, majd hamarosan, ha nem is azonnal, de szépen megjelennek majd itt. Aztán kell találni valami kompetens és kulturált posztolsi lehetőséget. Mert munkahelyről ugye mégse, otthon meg szeretem spórolni a laptop időt mostanában, kicsi kütyüről meg ugye kényelmetlen. De nem is baj, élvezzük a tavaszt, talán még valamelyik kosárpályán is akad egy magányos palánk. Aztán lehet szervezni a feladatokat tovább, ó édes hétvégéken. Dolgozni is jó, csak meg kell találni az egyensúlyt a meló és a kulturális igények között.

Holnap meg kevesebbet alszunk. Tényleg itt a tavasz.

tesz poszt bash alól

A teszt poszt szövege. A dátumnak 2014.03.03. 20:30 -nak kell majd lennie

tesz poszt bash alól

A teszt poszt szövege. A dátumnak 2014.03.03. 20:30 -nak kell majd lennie

Újrakezdés

Kedves idetévedt olvasó!

Szerencsés esetben a blog heteken belül megkezdi üzemelését. Dolgozom a logisztikán, amikor van rá érkezésem. Korábbi terméseimből van vagy 700 poszt, melyeket kulturált módon át kéne ide pakolni, lehetőleg visszadátumozva. Ez a probléma még megoldásra vár, de nem tűnik lehetetlennek. Kavarodás van a különböző blog-motorok xml exportjai között, úgyhogy durva eszközökre lesz szükség. Teljesen elképzelhető, hogy összevisszaságok jelenjenek meg az elkövetkező hetekben, de ezek majd rendeződnek, tisztázódnak. Addig semmi esetre sem érdemes RSS-re meg egyebekre feliratkozni (bár ennek értelmét eleve kétségesnek érzem, mert a személyes blogom mindig is inkább agyvihar volt, mint egészségesen fogyasztható valami). Megírom, a "véglegesnek" tekinthető lesz a helyzet!

A "metodika" egyébként (várhatóan) a következő lesz:

• blogspot/blogger blog (ez itt ni): agyvihar jellegű bejegyzések, keveredve értelmesebb, publikusabb tartalommal, de főleg személyes "nyavalygás"
• facebook oldalam: a "közembernek" szánt, lájkolt/megosztott tartalmakon kívüli esetleges értelmesebb bejegyzések, "üzenetek", rövid elemzések, tehát a szélesebb közönségnek alkalmanként szánt, ámde fogyasztható tartalom
• google+ oldalam: kicsit szakmaibb jellegű dolgok, vegyes angol/magyar rövid megjegyzések, bejegyzések, például programozással és egyéb kockulással kapcsolatos ajánlott tartalom, esetleg tudomány, asztrofizika, ilyesmik.
• twitter csatorna, avagy a @loserock_news: teljesen publikus hírek, hírválogatás. Általában olyan dolgok kerülnek ide, amit a számtalan rss csatornám valamelyikében találtam és úgy gondolom, jelentős információ világunk dolgainak követéséhez. NEM vagyok híve, támogatója semmilyen politikai pártnak, gazdasági vagy egyéb érdekcsoportnak, személyes meggyőződésem "függetlenített" alkalmazásából születnek azok a hírcsokrok, amiket ide gyűjtök! Ergo olyan napi hír nem kerül be, ahol "valaki jól megmondta", de olyan igen, ami tényeket, információkat közöl, amennyiben az relevánsnak mondható értelmiségi szemmel nézve! Tehát: jelentősebb vagy érdekesebb KSH statisztikai gyorsjelentés pl. be szokott kerülni ide (ha nem maradok le róla), bármely politikus másnap már jelentéktelen ténykedése NEM, állatkerti hírek NEM, az életünket lényegesen befolyásoló politikusok által elfogadott törvények viszont igen, fontosnak tűnő tudományos eredmények szintén, értelmesnek tűnő gazdasági, politikai vagy társadalmi elemzések is, mindegy, kinek "kedveznek", a tartalmi rész a meghatározó.
• egyebek: lehet, hogy lesznek, youtube videó válogatást pl. el tudnék képzelni, bár erre vannak egész jó csatornák, és annyi időm sincs, hogy a fent felsoroltakat rendesen karban tartsam. Nem hiszem, hogy sok új kerül majd ezek mellé a jövőben, de nem kizárt.

A blogot rendbe kell majd tenni, ezt én is tudom. Valami külcsínyt majd kap, de ez most nem prioritás. Arra például fontosabb lenne megoldást találni, hogy az esetleges hasznos tartalmat valahogy elkülönítsem az ilyesfajta zagyvaságoktól. Mire gondolok: ha napi munkásságom során rábukkanok valami jó script-re, ügyesen sikerül valami hack egy programhoz, esetleg publikálnék valamit munkásságomból, akkor azt ide is ki fogom tenni lehetőleg olyan formában, hogy kereshető legyen és azért elkülönüljön a szokásos agymenésektől. Gondolkozom a problémán, valószínűleg címkézéssel vagy valami aloldallal fogom megoldani. Majd meglátjuk. Ha lesz kialakult rendszer, akkor lesz FAQ is, ahol ezeket az információkat összeszedem.

Elnézést kérek jelen poszt "összevissza" jellegéért, nem vagyok most a toppon, de úgy éreztem össze kell szedni. Szép napot, szép hetet mindenkinek!

potenciális nekrológ

Ez a bejegyzés a loserock.freeblog.hu archívumból származik, de kivételesen ott sohasem jelent meg a szerver hirtelen bekövetkezett problémái miatt. Ez lett volna a blog talán utolsó bejegyzése akkor, 2013-ban. Most itt közzé teszem a biztonsági mentést, változatlan formában.

eredeti dátum: 2013. május 13.

Hölgyek és Urak:

íme a blog, amely haldoklik.

Tűnünk el egy mély veremben, teljes hallgatásban, csöndben, halkan. Nincs posztolás, nincs frissítés, minden elhanyagolt, és ez várhatóan a jövőben sem lesz (nagyon) másként. A páciens, mely alig ad életjelet: haldoklik.

Van-e ezzel problémánk? Nos, ha elsőre furcsán is hangzik ez, de igazából nincs. Ez a blog ugyanis egy ,,személyes'' blog volt, általában az is maradt. Fél évtizede még azt írtam volna, hogy ,,lelki szemetesláda''. Akkor írtam bele, ha valahova írnom kellett. Ha valami bennem volt, és nem akart bennem maradni. Néha időtöltésként, néha szórakozásból, ritkán pedig úgy, hogy komolyabbra vettem a hangvételt. Akadt egy-két üzenet, kordokumentum, ami itt keletkezett. Volt filozófia, volt filozofálgatás, voltak agymenések. Az, hogy ennek háza, vagyis ez a blog haldoklik, az azt jelenti, hogy nincs már rá nagy szükségem.

Amikor indult, akkor szükségem volt rá. Kellett valami, ahova írhatok, hogy legyen valami ,,egyirányú'' kapcsolatom a külvilággal. Vagy inkább saját magammal. Ez persze átalakult minden másba is, néha valami ,,nagy közösségi tenni akarás'' lett belőle. Voltak, akik nem értik máig, egyáltalán miért van benne más is (hogy értsétek: a tartalom 90%-a). Ebből a szempontból ez egy enyhén önző vállalkozás volt. Néha nyomokban érdekelt, hogy kívülről hogyan fest. Időnként megcsapott annak a szele, hogy talán fel kéne futtatni, de aztán jöttek a gyakran szándékos mesterkedések, hogy valahogy ,,lerontsuk'' az olvasottságát. Sokaknak írni ugyanis felelősség, és nem mindig akarok úgy írni, hogy az sokakhoz is eljuthasson. Sőt, általában nem akarok és nem is akartam úgy írni. Persze fiókba sem, ezért lett ebből blog, és nem monográfia (bár annak silány is lett volna a minősége).

Olyan időket élek, hogy a blogra igazából már nincs szükségem. Ebben a formában legalábbis nincs, vagy nem is lesz. Azt el tudnám képzelni, hogy indítok valami tematikus irományt, bár arra meg az időm lenne igen kevés. Erre a formára viszont már nem nagyon van szükségem, éspedig azért, mert a fejemben lévő zakatolásból, ha valami ki akar buggyanni, akkor van olyan szocializáció körülöttem, ahová már ki is tud. Így nem érlelődik addig, hogy azt már le is kelljen írni valahová.

Arról nem is beszélve, hogy a szabadidőm is komoly változásokon ment már át. A mennyisége és a minősége is változott. Talán bölcsebb is lettem (még ha ezt igyekszem is titkolni), és mások a prioritások. Jobban kell a kikapcsolódás, mert több az értelmes és hasznos munka, amit végzek. A maradék időt pedig az említett szociális kapcsolataimra, valamint informálódásra, tájékozódásra szoktam használni. És így sem jut mindenre, de sok dolog van, amire nem is nagyon akarok már időt fordítani. Jelenleg.

Szóval szintet lépek az életemet illetően. A blogon belül viszont ennek nem látom értelmét. Nem akarok nagy megmondó lenni, túl sok szakmaiságot sem akarok ide tenni, a nagyon rövid zöngéket pedig milliónyi más módon is ki tudom már írni magamból. Elvégre a rövid agymenésekre ott lenne egy csomó más forma is, egy ilyen ,,szétesett'' blog pedig nem a legjobb erre.

A folytatásra egyébként számtalan ötletem lenne, de a legtöbb olyan, hogy ha komolyan csinálnám, ahhoz más, új fórumokra lenne szükség. Ez a kevert ,,massza'' pedig túl massza, és nem is akar más lenni. És ez nem is baj, legalábbis szerintem. Lehet, hogy más ezt máshogy gondolná, de amilyen ,,gőzlevezetőnek'' ez készült, azzal pontosan ez a helyzet.

Akkor vége? Ez egyáltalán nem biztos, de az is lehet, hogy igen. Könnyen lehet, hogy alkalmanként fogok írni, de az nagyon alkalmi lesz. Igaz, ez már évek óta is így volt. Most viszont az okok rendeződnek át komolyan. Az ember már dolgozik, lassan családot alapít, néhány dolgot máshogy is lát már, mint korábban. Ennek fényében néhány dolgot át kell értelmezni, azt hiszem.

Néha-néha lehetnek még posztok, ha valamit nagyon ki kell majd írnom, akkor ki fogom írni. Lehet, hogy lesz olyan hónap, amikor ez gyakran elő fog fordulni, és lesz olyan év, amikor egyáltalán nem. Nem ígérek inkább semmit, csak vázolom a valószínűt.

Végezetül, aki erre téved ismeretlenül, azt óva intem, mert sok-sok régi dolog van itt, ami szinte ,,gyalázatos'', de azért akadnak dolgok, amik nagyobb térben is ,,vállalhatók''. Ha valaki böngészni akar, nyugodtan ugráljon, ne is törődjön a stilisztikai szarvashibák széles tárházával, de itt-ott talán bele tud folyni ebbe az agyi zuhatagba, ami itt csörgedezett alá hosszú éveken keresztül.

Hölgyek, Urak, jó egészséget, bölcsességet és minden jót az élethez!