Következzék egy nem szokványos október 23-as bejegyzés.
Mert korunk tán legvitatottabb európai kérdése a bevándorlás és a vallás, vagy alighanem Európa és az iszlám kapcsolata.
Nézzünk egy kis németországi adatot egy néhány hete a médiában közzétett beszélgetésből (youtube link a kép mögött):
A kérdés tehát, mennyire értettek egyet a felmérésben résztvevők a fenti, a német politikában elhíresült tételmondattal. Érdemes megnézni, kelet és nyugat összehasonlításánál milyen magyarázatokkal jöttek elő a beszélgetésben résztvevők. És tény és való, a volt NDK területén általában radikálisabb véleményeket hallani... vagy attól függ, melyik hírforrást nézzük. Mert a Pegida mozgalmak bázisai valóban ott vannak, de szintén tiltakozik a bevándorlást az utóbbi hónapokban keményen megszenvedő Bajorország, és azért gyulladnak ki migráns szállások helytől függetlenül. De kanyarodjunk vissza a fenti adatokhoz.
A legfőbb magyarázat a fentiekre, kelet és nyugat viszonyára, hogy a volt NSZK azért közelebb érzi magához az „európaiságot”, így az annak részévé vélt multikultúrát is. Nem sokkal nagyobb arányban, de kimutathatóan. Érvelnek azzal, hogy a nyugati országrészben jóval régebb óta létezik bevándorlás, ezért az emberek azt megszokták, keleten pedig nagyobb a félelem az ismeretlentől.
És akkor a kulcs a kérdéshez talán pont ez lehet: a bevándorlás és az iszlám terjedése ezek szerint a volt NSZK területére jellemző? A sugalmazott válasz az igen. Tegyünk fel egy érdekes kérdést: a (nyugati) német lakosság hány százalékát teszik ki az iszlám hitűek? A választ elég könnyű megtalálni. Még egy rávezető kérdés: az iszlám hitű németek vajon hogyan válaszoltak a fenti kérdésre? Aztán próbáljuk meg összevetni ezt a számot a kelet és nyugat közti differenciával.
Természetesen ez mágia. Társadalmi kérdésekben statisztikai korrelációkra hagyatkozni pedig veszélyes! Miközben a helyes helyzetrétékelés pedig szükséges. Néhány vélt igazság viszont rendszeresen önálló életre kel, sokat ismételgetve pedig beférkőzik, hosszútávon torzít és mérgez. Ahogy tették azt ilyen indokokkal a múlt század szélsőséges eszményei apáink és nagyapáink életével.
De próbáljunk kicsit jobban keresgélni, nehogy egy saját feltételezéssel abba a hibába essünk, hogy az emberek bevándorlásról és vallásról alkotott elképzeléseit egyetlen vonal mentén tokozzuk be. Mert lehet, hogy a tapasztalás és az élet valós megélése inkább a válasz, és nem az ideológiákkal való takarózás néhány monitor mögött egy szobába zárt íróasztalon.Lehet találni, időtől függetlenül további adatokat, kelet és nyugat közötti demográfiai eloszlásokról, vallási megoszlásról. De ha csak kicsit kinyitjuk a szemünket, a legegyszerűbb wikipédia forrásnál egy igen sokatmondó ábrára lelhetünk (ld. balra). Akkor talán pont fordítva igaz?
És ennek hála, talán tovább erősödik bennünk a gondolat, hogy az élet megélése bizony többet jelenthet elvont véleményeknél és szakértéseknél. És ez igaz lehet a manapság igen népszerű tolerancia-kérdés értelmezésében is.
Talán hasonlót tapasztaltunk, ahogy a hetek teltek, a problémák pedig országról országra terjedtek. Ezzel párhuzamosan pedig a problémára adott válaszok is szépen lassan, helyről-helyre átalakulni látszanak.
Mondhatnám úgy is, ilyen kijelentéseket tenni annyira értelmes, mint Nagy Imréről nyilatkozni, hogy kommunista volt-e vagy sem.
Valahogy ez az indirekt propaganda természete.
Ez volt a nem szokványos október 23-as bejegyzés. Pedig valójában az. Van, ami azóta csak átöltözött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése