Ez a bejegyzés a loserock.freeblog.hu archívumból származik, de kivételesen ott sohasem jelent meg a szerver hirtelen bekövetkezett problémái miatt. Ez lett volna a blog talán utolsó bejegyzése akkor, 2013-ban. Most itt közzé teszem a biztonsági mentést, változatlan formában.
eredeti dátum: 2013. május 13.
Hölgyek és Urak:
íme a blog, amely haldoklik.
Tűnünk el egy mély veremben, teljes hallgatásban, csöndben, halkan. Nincs posztolás, nincs frissítés, minden elhanyagolt, és ez várhatóan a jövőben sem lesz (nagyon) másként. A páciens, mely alig ad életjelet: haldoklik.
Van-e ezzel problémánk? Nos, ha elsőre furcsán is hangzik ez, de igazából nincs. Ez a blog ugyanis egy ,,személyes'' blog volt, általában az is maradt. Fél évtizede még azt írtam volna, hogy ,,lelki szemetesláda''. Akkor írtam bele, ha valahova írnom kellett. Ha valami bennem volt, és nem akart bennem maradni. Néha időtöltésként, néha szórakozásból, ritkán pedig úgy, hogy komolyabbra vettem a hangvételt. Akadt egy-két üzenet, kordokumentum, ami itt keletkezett. Volt filozófia, volt filozofálgatás, voltak agymenések. Az, hogy ennek háza, vagyis ez a blog haldoklik, az azt jelenti, hogy nincs már rá nagy szükségem.
Amikor indult, akkor szükségem volt rá. Kellett valami, ahova írhatok, hogy legyen valami ,,egyirányú'' kapcsolatom a külvilággal. Vagy inkább saját magammal. Ez persze átalakult minden másba is, néha valami ,,nagy közösségi tenni akarás'' lett belőle. Voltak, akik nem értik máig, egyáltalán miért van benne más is (hogy értsétek: a tartalom 90%-a). Ebből a szempontból ez egy enyhén önző vállalkozás volt. Néha nyomokban érdekelt, hogy kívülről hogyan fest. Időnként megcsapott annak a szele, hogy talán fel kéne futtatni, de aztán jöttek a gyakran szándékos mesterkedések, hogy valahogy ,,lerontsuk'' az olvasottságát. Sokaknak írni ugyanis felelősség, és nem mindig akarok úgy írni, hogy az sokakhoz is eljuthasson. Sőt, általában nem akarok és nem is akartam úgy írni. Persze fiókba sem, ezért lett ebből blog, és nem monográfia (bár annak silány is lett volna a minősége).
Olyan időket élek, hogy a blogra igazából már nincs szükségem. Ebben a formában legalábbis nincs, vagy nem is lesz. Azt el tudnám képzelni, hogy indítok valami tematikus irományt, bár arra meg az időm lenne igen kevés. Erre a formára viszont már nem nagyon van szükségem, éspedig azért, mert a fejemben lévő zakatolásból, ha valami ki akar buggyanni, akkor van olyan szocializáció körülöttem, ahová már ki is tud. Így nem érlelődik addig, hogy azt már le is kelljen írni valahová.
Arról nem is beszélve, hogy a szabadidőm is komoly változásokon ment már át. A mennyisége és a minősége is változott. Talán bölcsebb is lettem (még ha ezt igyekszem is titkolni), és mások a prioritások. Jobban kell a kikapcsolódás, mert több az értelmes és hasznos munka, amit végzek. A maradék időt pedig az említett szociális kapcsolataimra, valamint informálódásra, tájékozódásra szoktam használni. És így sem jut mindenre, de sok dolog van, amire nem is nagyon akarok már időt fordítani. Jelenleg.
Szóval szintet lépek az életemet illetően. A blogon belül viszont ennek nem látom értelmét. Nem akarok nagy megmondó lenni, túl sok szakmaiságot sem akarok ide tenni, a nagyon rövid zöngéket pedig milliónyi más módon is ki tudom már írni magamból. Elvégre a rövid agymenésekre ott lenne egy csomó más forma is, egy ilyen ,,szétesett'' blog pedig nem a legjobb erre.
A folytatásra egyébként számtalan ötletem lenne, de a legtöbb olyan, hogy ha komolyan csinálnám, ahhoz más, új fórumokra lenne szükség. Ez a kevert ,,massza'' pedig túl massza, és nem is akar más lenni. És ez nem is baj, legalábbis szerintem. Lehet, hogy más ezt máshogy gondolná, de amilyen ,,gőzlevezetőnek'' ez készült, azzal pontosan ez a helyzet.
Akkor vége? Ez egyáltalán nem biztos, de az is lehet, hogy igen. Könnyen lehet, hogy alkalmanként fogok írni, de az nagyon alkalmi lesz. Igaz, ez már évek óta is így volt. Most viszont az okok rendeződnek át komolyan. Az ember már dolgozik, lassan családot alapít, néhány dolgot máshogy is lát már, mint korábban. Ennek fényében néhány dolgot át kell értelmezni, azt hiszem.
Néha-néha lehetnek még posztok, ha valamit nagyon ki kell majd írnom, akkor ki fogom írni. Lehet, hogy lesz olyan hónap, amikor ez gyakran elő fog fordulni, és lesz olyan év, amikor egyáltalán nem. Nem ígérek inkább semmit, csak vázolom a valószínűt.
Végezetül, aki erre téved ismeretlenül, azt óva intem, mert sok-sok régi dolog van itt, ami szinte ,,gyalázatos'', de azért akadnak dolgok, amik nagyobb térben is ,,vállalhatók''. Ha valaki böngészni akar, nyugodtan ugráljon, ne is törődjön a stilisztikai szarvashibák széles tárházával, de itt-ott talán bele tud folyni ebbe az agyi zuhatagba, ami itt csörgedezett alá hosszú éveken keresztül.
Hölgyek, Urak, jó egészséget, bölcsességet és minden jót az élethez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése